Az alábbi levél Vincent van Gogh tollából származik. Testvérének, Théonak írta St. Rémy intézetéből, ahol rohamai miatt ápolták. Ebben az időszakban is állandóan dolgozik; vagy a szabadban, vagy a neki biztosított különszobában. Életében egyetlen képet sikerült eladnia, az Arles-i vörös szőlőkerteket, - ez itt történt. Egy évvel később revolverrel magára lőtt, két napra rá belehalt sérüléseibe.
Meg kell mondanom, hogy úgy hiszem, jól tettem, hogy ide jöttem. Már csak azért is, mert azzal, hogy ebben az állatkertben a különféle bolondok vagy őrültek életének valóságát látom, elhagy a ködös félelem és rettegés, és lassan-lassan az őrültséget úgy nézem, mint egy más betegséget. Ezen kívül a környezetváltozás is, úgy látom, jót tesz. A helyi orvos hajlik afelé - legalábbis, amennyire tudom - hogy betegségemet epilepsziás rohamnak tekintse. De én nem kérdeztem részletesebben.
Megkaptad a ládát a képekkel? Kíváncsi volnék, ártott-e nekik a szállítás vagy sem? Két másik képen dolgozom, az egyik egy lila írisz, a másik egy orgonabokor. Két olyan motívum, amit az itteni kertben találtam.
A munka iránti kötelezettségérzésem újra jelentkezik, és hiszem, hogy munkaképességem is meglehetősen hamar visszatér. De a munka gyakran annyira felemészt, hogy azt hiszem, életemben már nem is tudok egyebet elintézni.
1889. május 8.
[ Van Gogh válogatott levelei. Háttér Kiadó, Budapest 2006.]