Thurzó Elek tárnokmester jegyeséhez, Székely Magdolnához írott levele 1525-ben kelt. Az írást legfőképp érzelmes hangvétele teszi érdekessé. Ismereteink szerint ez az első, teljes egészében magyar nyelven írott szerelmes levél, amely ránk maradt.

Szerelmes Magdalna asszony,

   hogy én oda hozjád nëm mëntem, ezt sëmmi idegënségre në vëgyed, mert embërt sënkit ërëmesben nëm látok náladnál. De tëgnap mëgírám, hogy oka vagyon, mírt én oda Lindvába most nëm mëhetëk, kit idő jártában mëgértesz. Azírt kérlek azon, én szerelmes atyámfia, hogy ebből në végy magadnak valami nehéz gondolatot és ëgyébre në véljed, mert szívem szerint kívánnálak látnia. Volna ës miről szóljunk elég illyes dolgokról, ha helye és idő volna. Én azt értëm, hogyki morhához bíztál, hogy csak të magad tudnád, hogy annak valami héja vagyon. Azért a ravasz nép miá kárt në vallj. Én a ti dolgotokat nëm értëm. Úr Isten tartson mëg, én szerető Magdalnám, nagy jó egésségben. Minket el në feledj.

Datum Németújvárba 9. septembris, 1525. Thurzó Elek