Erdélyi János költő özvegysége után 1852-ben, Pesten ismerte meg egy birtokos leányát, Csorba Ilonát, akit hamar feleségül is kért.  Némi huzavona után, melyet főként az anyós húzódozása okozott – 1853-ban megtartották az esküvőt. Az itt közzé tett, 1867-ben kelt levél annak állít emléket, - s fest bájos korrajzot - hogy hogyan vezette háztartását az akkor már többgyermekes asszony.

 

Kedves Jó férjem!

Jó hangulatban írt leveled igen jól esett lelkemnek, de különben oly egyszerű és szabatosan írt leveleid végett szinte szeretném, ha többször volna alkalmad nekem levelet írni. De most már a dologra mert mint tudod nincs sok időm, igen szívesen veszem, ha némely aprólékos szükségeinket kijavíthatom. Először egy olyanforma nagyságú kávéfőző gépet mint aminő elromlott csak jót végy hogy soká tartson. Másodszor egy záros cukortartót az egyszerűbbek közöl, harmadszor egy kisded fűszertartó bádogot ha ugyan létezik olyas valami; negyedszer tizenkét vastag, közhasználatra való törülköző kendőt, de valahogy ne vékonyat pakoljon be, továbbá az én részemre tizenkét, szinte közhasználatra való zsebkendőt, nem vékonyat de tartóst, és legutóljára ezen topán után ugyanennek a készítőjétől egy pár finom, puha borjúbőr cúgos topánt de igen kérlek hogy pontosan megmérje mert most is van már olyan topánom ami nem jó. És ha lehet vedd készen, nehogy utánad küldjék. Ennyi az egész amire kérlek, oly szívesen írtál, édes Jánoskám hogy ha nem lett volna is csináltam vagy gondoltam ki volna szükséget, de azt előre is kikötöm hogy levelem úgy olvasd mintha teli volna ponttal és kommával.

A kis gyermekek alig várnak mindég kérdeznek. Ilona várja a bábut meg olyan valami kis konyha edényt amibe kis balta is van. Zoltánka festéket és valami kis fokost. Palika semmit se emleget csak téged végy neki amit jónak látsz hiszen ott még szebbet lehet venni mintha az ember itthon meghatározza, Mariskának hozz egy valami szép csörgőt, és most jut eszembe hogy Miska nem kerítette meg az ollómat tehát kérlek végy egyet helyette. Éspedig valóságos kisebbszerű szabóollót, és már most írok sok szomorúságot. Szeremley Gábort ma délelőtt temettük el, Kuhn Dánielnét pedig holnap délelőtt temetjük, már most isten veled ezerszer csókollak kis gyermekeimmel kik az én boszantóim és gyönyörűségeim, a szekér el fog indulni szombaton érted Tokajba aki pedig téged igen szívesen fog várni az senki más mint a te kedves feleséged

Ilona.

Végy magadnak egy pár nyakkendőt is.

[Szeretők és házastársak. Budapest : Neumann Kht., 2004]

Szerző: Bangalore  2009.10.31. 16:20 2 komment

Címkék: Erdélyi János

A bejegyzés trackback címe:

https://dokument.blog.hu/api/trackback/id/tr335555899

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Andi 2010.05.22. 06:57:27

Valóban jó itt a levelek közt lapozgatni nálad!

70959 2010.11.10. 13:59:15

Jól megnevettettél ezzel a levélkével, még a "könnyű" is jön a szememből...már csak egy kis zsebkendőt kéne venni, az olcsóbbik fajtából...